2025. április 25-én, pénteken délután közönségtalálkozóra érkezett könyvtárunkba a kortárs irodalom egyik legismertebb lírikusa. Anna 1972-ben született Kolozsváron, 1987-ben települt át családjával Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-ben Budapesten
Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója, az Eötvös József Collegium diákja. 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. doktori fokozatát 2007 tavaszán szerezte meg. Jelenleg Budaörsön él férjével, Dragomán György íróval és két gyermekükkel.
Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi- és havilapban, különféle antológiákban rendszeresen közöl verseket, esszéket, novellákat. Első verseskötete az 1995-ben megjelent A madárlépte hó, melyet számos prózai és verses kötet követett.
Író, műfordító (többek között James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker írásait fordította. Munkásságát több kitüntetéssel és díjjal is elismerték, mint például a Déry Tibor-díj és a József Attila-díj. Lenyűgöző, kedves személyisége pillanatokon belül elvarázsolta a közönséget, akik feszült figyelemmel hallgatták a műhelytitkokat és a szebbnél szebb verseket. Parti Orsolya Moly-on közzétett értékelése a költőnő Vagyok című gyűjteményes kötetéről remekül foglalja össze a szerző egyéniségét: „Szerintem az úgy volt, hogy egy szép napon Nemes Nagy és Weöres összenéztek a mennyországban és azt mondták: kéne már ezeknek küldeni valakit magunk helyett, aki azt tudja, amit mi. Nagy egyetértésben fogtak egy gomolyfelhőt meg egy bárányfelhőt, s ami volt rím, ritmus, játékosság, zsenialitás, boszorkányság, női szerep, életszeretet, természetszeretet, dac, azt jó alaposan egybegyúrták, és lehuppantották a földre Szabó T. Annát.”
