A napjainkban működő Floriana Könyvtár és Közösségi Ház új, a 21. századi igényeket kielégítő, többfunkciós épülete 2020. február 1-jén került átadásra, mely a városközpontban található, a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal és a központi autóbusz pályaudvar szomszédságában helyezkedik el.
Az épület a városkép egyik meghatározó építészeti alkotása. Az épületegyüttes egyik meghatározó része a színházterem/rendezvénytér, ami 288 férőhelyet, egy nagyméretű színpadot, öltözőket, mosdókat foglal magába. Az épület másik kiemelt része a Floriana Könyvtár, valamint kisebbik épülete az úgynevezett „Láng-ház”, ahol két közösségi helyiség – klubszoba – került kialakításra. Az épület előterében, fogadóterében büfé és ruhatár kapott helyett. Az épület körül 820 m2-en zöldfelület, valamint az épület mögött 11 db parkoló található. Az épület akadálymenetes, a mozgásukban korlátozottaknak az épületbe való bejutás, kerekesszékkel való közlekedés a megfelelő ajtó és közlekedő folyosó méretek miatt zavartalan. Segélyhívóval ellátott akadály-mentes mosdó, öltöző, zuhanyzó is található az épületben. A vakok és gyengénlátók számára vezetősáv, brei írású feliratok segítik a tájékozódást, a siketek és nagyot-hallóknak indukciós hurok biztosítja a hatékonyabb kommunikációt.
Az intézmény közfeladata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. alapszolgáltatások biztosítása. Alaptevékenysége a település lakossága részére a könyvtárhasználati joggyakorlásának biztosítása nyilvános könyvtár fenntartásával, a közművelődés feltételeinek biztosítása méltó környezetben, közösségi ház fenntartása keretében. A közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és a közösségi színterek követelményeiről szóló 20/2018. (VII.9.) EMMI rendelet 4. §- 11. §-ában, 14. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
Intézménytörténet
Az iskolán kívüli művelődés fejlődését az országos követelményekhez való igazodás jellemezte. Kezdetben különböző egyletek és olvasókörök tevékenykedtek ezen a területen. A háború után ezek már politikai szerepet is vállaltak, ezért 1948-ban megszüntették őket. Helyüket részben átvette a Kossuth Lajosról elnevezett községi művelődési ház, melynek létesítését 1948 októberében határozta el a helyi tanács. Végül 1950-ben épült fel állami költségen. Ebben az épületben kapott helyet a körzeti könyvtár is, mely 1952-ben megszűnt – állománya a községi könyvtár tulajdonába került, melynek felügyeletét a járások megszűnéséig a Bicskei Járási Könyvtár látta el. A Községi Könyvtár Csákvár innentől számítja megalakulását, mivel az Szervezeti és Működési Szabályzatban az alapítás évét 1952-ben jelölik meg. 1958-ban került a Csákvári Tanács kezelésébe.
Az alapfokú közművelődési intézmények a kialakulásuk óta szorosan együttműködtek. A művelődési ház a hagyományos értelemben vett népművelő tevékenységének keretében szakköröket, klubokat, ismeretterjesztő és művészeti előadásokat, kiállításokat szervezett. A könyvtár a kölcsönzésen kívül író-olvasó találkozókat tartott. Közösen indítottak bábszakkört és honismereti szakkört. Mindkét intézmény szorosan együttműködött a pedagógusokkal. A könyvtár a folyamatos gyarapodása miatt „kinőtte” a művelődési házban kapott helyét, ezért 1971-ben a volt református iskola helyére költözött. Innentől az addigi szoros kapcsolat kissé meglazult.
1992-ben lett Nagyközségi Könyvtár. 1994-ben viszsza kellett adni az egyháznak az épületet, így újabb költözésre kerül sor: visszakerült a művelődési ház földszintjének termeibe. Tíz év elteltével 2004-ben úgy döntött a képviselő testület, hogy összevonja a két intézményt Nagyközségi Könyvtár és Közművelődési Intézmény néven. Innentől a könyvtár domináns szerepe erősödött. Olyannyira, hogy mikor 2009-ben el-adásra került a művelődési ház épülete, csak a könyvtár költözhetett egy viszonylag szűkösebb helyre Floriana Könyvtár néven. A közművelődés gyakorlatilag megszűnt. Az önkormányzat egy rendezvényfelelőst foglalkoztatott a nagyobb események megszervezésére. A még meglévő kiscsoportok az iskolában, a házasságkötő teremben vagy magánlakásokban gyűltek össze. Közben megerősödött a Vértes Múzeum Baráti Köre Egyesület, amely előadásaival, kiállításaival igyekezett kitölteni a keletkezett űrt. 2014-ben a képviselő testület újra intézményesíteni kívánva a közművelődést, kibővítette a könyvtár tevékenységét. Floriana Könyvtár és Közösségi Tér néven integrált intézményt hozott létre.